Mit gyakorolsz? Hatást!

A technika fejlődésével szakmák tűnnek el és újak jelennek meg. A munkavégzés módja, jellege, a hozzá fűződő attitűdök is folyamatosan változnak. Manapság minden második tinédzser influencer akar lenni, és betegre keresni magát a puszta jelenlétével a világhálón. És, vannak, akiknek sikerül is…

A munkaerőpiacon persze megannyi generáció jelen van, a régebbiek inkább hajlanak a szemléletre, hogy pénzüket homlokuk verítékével, vagy legalábbis szaktudásuk áruba bocsátásával keressék meg, az újabbak kevéssé ragaszkodnak ehhez a hozzáálláshoz és a nézetkülönbségek akár vitákban is testet ölthetnek mondjuk a vasárnapi ebédnél.

A celebritás, a közösség figyelmének magunkra vonása nem újkeletű dolog, híres emberek régbben is voltak, csak kevesebben és kevesebb csatornán nyílt lehetőségük hírt adni tündöklő önmagukról. A show business gépezetének beindultával a mozivásznakról már sokszorosított kópiák kockáiról mosolyoghattak a sztárok a nagyközönségre, hogy egy-egy filmes jelenet erejéig az átlagember is hasonló helyzetekbe álmodhassa magát. Csillogó világ, gyönyörű fogsorok, szép ruhák…  az emberek egyre többet akartak tudni a hírességekről, akik azért persze letettek valamit az asztalra, vagy remek alakításukat, vagy legalább a nézők álmait. Aztán a celebség következő állomásaként már nem volt kötelező az asztalra sem letenni semmit (és senkit), mindössze lenni kellett, valamilyennek, többnyire provokatívnak, vagy valamitől érdekesnek persze, de a tizenöt perces hírnévhez még mindig szükség volt a média jelenlétére, az újságok leadjeibe, a tévébe bekerülni pedig annyira nem volt egyszerű. Aztán a digitális eszközök elterjedésével már mindenkinek rendelkezésére álltak a kamerák, a világháló felületkén kínálta magát, már csak a zajból kell valamivel kitűnni, ha sikerül.

A celebek irigyelt vagy éppen cseppet sem vágyott élete mára tehát olyannyira a nyilvánosság előtt zajlik, hogy a celebbé válás magasiskolájában eleve csak a kellő exhibicionizmussal megáldott szereplők állják meg a helyüket. Woody Allen Rómának szeretettel című filmjében végigkövethetjük, hogyan kapja szárnyaira a hírnév Leopoldo Pisanello átlagpolgárt, hogyan járja végig a sztárrá válás grádicsait, hogyan tündököl a csúcson, élvezve a figyelmet és a felhajtást, amint hír lesz belőle, mit reggelizett, vagy hogyan futott le egy szem feleségének harisnyáján, majd hogyan elégeli meg mindezt, átélvén a kitettséget, a zaklatottságot, a magánélet, az intim szféra hiányát, később pedig hogyan sírná vissza pünkösdi királyságát a se vele se nélküle állapotba taszítva, amikor már senki rá sem hederít.

A folyamatot hosszan lehetne elemezni szociometriai megközelítéssel, az egyes esetek dinamikája különbséget mutathat, de abban talán megegyezhetünk, hogy a történelem már megannyi, sokszor tragikus példát látott erre a forgatókönyvre, és hogy népszerűnek lenni olyan kitettség is egyben, amit kevesen viselnek jól pszichésen és nagyon kevesen koordinálnak jól. Ára van a könnyítésnek, és ha a homlok verítéke nem így, akkor amúgy csöpög majd az arcunkba.

Influencernek lenni, véleményt formálni (merni, akarni, vállalni), mindeközben lehetőleg értéket is képviselni és hirdetni (bár emellett a nagyvilág ma kész nagyvonalúan elmenni) felelősség. A közvetlen, real time kommenteket, legyenek kedvezőek vagy kedvezőtlenek, vállalni, kezelni kell. Arcunkat adni valamihez, amivel szívünk mélyén vagy egyetértünk, vagy nem, komoly kihívás. Hogy mi számít tehát könnyebbnek, átlagos fizikai, irodai munkát végezni naphosszat vagy tündökölni helyiértékekkel arrébb elhelyezkedő fizetésért, mindenki döntse el maga.

Ön szívesen cserélné-e le jelenlegi munkáját influenszerkedésre? Írja meg, mit gondol?

Fotó: Envato

Szerző: B.E.

#karrier #onmegvalositas #influencer #munkaeropiac

Forrás: munkaeropiac.eu