Ha anya beledöglik, mindenkinek annyi!

A kezdő anyák vannak legtöbbször igazán nehéz helyzetben, akik az első babájuk mellett esetleg kellő támogatás, segítség nélkül birkóznak meg a mindennapokkal. Nekem is számtalan kérdés volt a fejemben első kisfiammal, csak úgy jött egyik a másik után, bármennyire is próbáltam meggyőzni magam, hogy nálam jobban úgysem tudná senki megfejteni a kisbabám jelzéseit. A baba mellett az új kihívások újfajta válaszokat igényelnek, és időre van szükség, mire az új helyzetben fel tudjuk mérni, hogy reakcióink mekkora része ered a lényünkből, mennyi tulajdonítható a külső elvárásoknak, szokásoknak, arról nem is beszélve, hogy összességében mekkora rész az, ami bennünket szolgál.

Életmentő volt számomra, amikor azzal a gondolattal találkoztam, hogy az anyának - a saját maga által felállított sorrendben is -  elsőnek saját magának kell lennie. Hogy az elv a családban is ugyanaz, mint vészhelyzetben a repülőgépeken: először lássuk el magunkat, legyen rajtunk az oxigénmaszk, hiszen csak akkor tudunk másoknak segíteni, ha mi magunk már biztonságban vagyunk. A hasonlat nem csak a testi szükségletek kielégítésére vonatkozik. Természetesen elsődleges, hogy kipihentek legyünk, amennyire csak lehet, de a szellemi, lelki szükségletekre ugyanolyan fontos figyelnünk. A teljes összhang megtalálása a cél.

Érzékletes a példa, és azóta már sok más édesanyának is segített feloldani a kezdeti lelkiismeret-furdalást. Hiszen mindannyiunknak voltak különböző hobbii, elfoglaltságai, sőt, álmai, mielőtt gyermekünk született volna. Viszont a környezetünk sokszor azt sugallja, vagy akár erőlteti, hogy akkor vagyunk igazán jó anyák, ha mindenről lemondunk, és csakis gyermekünk szükségletei szerint éljük az életünket. Ilyen szemléletű rokonok vagy szomszédok, ismerősök mellett nehéz nem önzőnek hinni magunkat, és még nehezebb kiállni magunkért, a vágyainkért. Némiképp árnyal a képen, hogy egyre több helyen lehet már találkozni a Donald Winnicott által alkotott „elég jó anya” fogalmával, mely kifejezés már önmagában elutasítja a tökéletességet. A brit gyermekorvos és pszichoanalitikus szerint a lelkileg egészséges gyermek fejlődéséhez nem egy hibátlan, hanem egy kiegyensúlyozott szülő szükséges. Kiegyensúlyozottak pedig nyilvánvalóan akkor leszünk, ha saját magunknak gondját viseljük, és mindemellett nem gyötör a lelkiismeret-furdalás. 

Sokkal többet nyerünk a töltődésünkre fordított idővel, mint azt elsőre gondolnánk! Ha kétségeid vannak olykor, hogy miért is szükséges és érdemes időt szánnod magara, olvasd el az alábbi gondolatokat. 

Hiszen egy kis „anya-idő” után minden bizonnyal:

1. Teljes értékű embernek érzed magad. Valljuk be, bármennyire is szeretjük gyermekünket és a vele való foglalkozást, néha sok tud lenni a gyermekmondókákból… Egy művészfilm megnézése, vagy egy szakmánkba vágó könyv elolvasása, bemutatója, egy kis szellemi „kihívás” hatalmas kincs tud lenni a kismamáknak.
2. Energikusabb leszel. Ha 1-2 órát valamilyen kedvtelésünkkel tudtunk tölteni, olyan elfoglaltságra szántuk az időnket, amely igazán adott és töltött rajtunk, megnő az energiaszintünk és ebből boldogan adunk tovább a szeretteinknek. 
3. Pozitív mintát nyújtasz. Bármennyire is kicsit a gyermekünk, látni, érteni fogja és megszokja azt a hozzáállást, hogy fontos magunkkal törődnünk. Új hobbi választásakor nyitottságot tapasztal általunk, ha pedig valamilyen korábbi kedvtelésünket folytatjuk, akkor kitartást tanulhat.
4. Egészséges maradsz. Ha a sport korábban is fontos szerepet töltött be az életünkben és vissza tudunk térni hozzá, akkor ez egészen biztosan egészségmegőrző hatású lesz.
5. Energiatartalékot gyűjtesz. Fontos, hogy rendszeres legyen a magunkra fordított idő, így nemcsak alkalmanként töltődünk fel, hanem olyan energiatartalékot tudunk képezni, amely jól jöhet, ha valamilyen váratlan okból kifolyólag, hosszabb otthon töltött idő miatt nem jutunk a kedvenc elfoglaltságunkhoz.
6. Valóban jelen tudsz lenni utána a gyermekkel. Egy kis egyedül töltött idő alatt sok, napi operatív dolgot könnyebb átgondolni, tisztánlátást ad akár pár perc is, meg tudunk fejben oldani olyan kisebb feladatokat, melyek utána nem kötnek le.

Megkeseredett, vágyait feladó szülő nem tud lelkileg egészséges, kiegyensúlyozott gyermeket nevelni. Biztos lehetsz benne, hogy gyermek mellett is ugyanolyan lényeges, hogy figyeljünk magunkra, mint korábban, sőt, soha nem voltunk még olyan fontosak, mint most! Mert ha anya beledöglik, akkor mindenkinek annyi. :)

Szabó-Máthé Hanga, életvezetési és anya coach

Forrás: Budapestimami