A mindennapi életben bármikor adódhatnak olyan előre nem látható családi, egészségügyi vagy egyéb személyes események, amelyek lehetetlenné teszik a munkahelyi megjelenést. Ilyenkor a köznyelvben leggyakrabban a rendkívüli szabadság kifejezéshez nyúlunk, ám a magyar munkajog ezt a helyzetet sajátos és pontos rendszerszintű szabályokkal kezeli.
A rendkívüli szabadság jogi fogalma a Munka Törvénykönyvében
Munkajogi szempontból a hatályos hazai szabályozásban a rendkívüli szabadság fogalma ebben a formában nem létezik. A Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) nem használja ezt a megnevezést; amit a köznyelv így hív, az jogi értelemben a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés.
A rendes szabadság kiadásáról főszabály szerint a munkáltató dönt. A munkavállaló évente 7 munkanap szabadság kiadásáról dönthet, és erre vonatkozó igényét köteles a szabadság kezdete előtt legalább 15 nappal bejelenteni. Egy hirtelen bekövetkező krízishelyzetben, mint például egy közeli hozzátartozó váratlan halála vagy egy azonnali beavatkozást igénylő baleset, ez a határidő betarthatatlan lenne. A törvényalkotó emiatt teremtett a rendes szabadságkereten kívüli jogi kategóriát, amely lehetővé teszi a rendkívüli és azonnali távollétet.
A rendkívüli szabadság kinek jár a hatályos jogszabályok szerint
A Munka Törvénykönyve 55. §-a pontosan meghatározza azokat a helyzeteket, amikor a dolgozó törvényi alapon mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. A munkavállalók körében gyakran felmerül a kérdés, hogy a rendkívüli szabadság kinek jár, és milyen élethelyzetekben alkalmazható.
A jogszabály alapján a mentesülés a következő esetekben kötelező:
- Keresőképtelenség: betegség miatti távollét időtartama.
- Humán reprodukciós eljárás: a lombikprogrammal kapcsolatos egészségügyi kezelések tartama.
- Kötelező orvosi vizsgálat: a vizsgálat teljes időtartama, amennyiben az nem bonyolítható le munkaidőn kívül.
- Véradás: a véradáshoz szükséges időtartam, de legalább 4 óra.
- Hozzátartozó halála (temetési távollét): közeli hozzátartozó elhalálozása esetén 2 munkanap mentesülés jár.
- Tanulmányok folytatása: általános iskolai képzés, vagy a felek megállapodása szerinti továbbképzések kötelező jelenléti ideje.
- Hatósági vagy bírósági idézés: bíróság vagy más hatóság felhívásában előírt személyes megjelenés időtartama.
- Önkéntes tűzoltói szolgálat: a szolgálatellátás tényleges tartama.
- Különös méltánylást érdemlő okok: hirtelen fellépő személyi vagy családi krízisek, mint egy otthoni csőtörés vagy családi baleset.
A leggyakoribb megkeresések a hozzátartozó halálához kapcsolódnak. A Munka Törvénykönyve (Mt. 294. § (1) bek. b) pont) alapján közeli hozzátartozónak a házastárs, az egyeneságbeli rokon (szülő, nagyszülő, gyermek, unoka), az örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülő, valamint a testvér minősül.
A rendkívüli szabadság meddig vehető ki és hogyan igényelhető
A gyakorlatban elengedhetetlen tisztázni a távollétek pontos időtartamát és az alaki követelményeket. Sok esetben kérdéses, hogy a rendkívüli szabadság meddig vehető ki, és miként kell azt jelezni a munkáltató felé.
Haláleset esetén a törvény 2 munkanap mentesülést garantál. Ez a két nap nem vonható le a munkavállaló éves rendes szabadságkeretéből, és a munkaviszony megszűnésekor pénzben sem váltható meg. A távollét felvétele nem igényel hetekkel előre benyújtott kérelmet, de a munkáltatót haladéktalanul értesíteni kell a kiesés okáról. A munkáltató jogosult igazolást kérni a mentesülés jogosságáról; halálesetnél például a halotti anyakönyvi kivonat másolatát kérheti a munkáltató, míg orvosi vizsgálat vagy bírósági idézés esetén a kiadott igazolás szolgál bizonyítékul.
Amennyiben a váratlan helyzet hosszabb távú jelenlétet igényel – például tartós hozzátartozói ápolás, gyermekgondozás vagy egyéb elhúzódó személyes kötelezettség miatt –, a fizetés nélküli szabadság jelenthet megoldást. Bár a köznyelvi elnevezés pontatlan, az Mt. 55. §-a biztosítja azt a szilárd jogi hátteret, amely garantálja, hogy a munkavállaló jogszerűen tarthasson szünetet a munkavégzésben anélkül, hogy az állását kockáztatná.
A rendkívüli távollét díjazása és a fizetés nélküli szabadság szabályai
A munkavégzés alóli mentesülés nem jelenti automatikusan azt, hogy a kiesett időre munkabér is jár. A bérszámfejtési és pénzügyi következmények szempontjából a törvény különbséget tesz a fizetett mentesülési esetek és a díjazás nélküli távollétek között.
A hatályos szabályok alapján a díjazás az alábbiak szerint alakul:
- 100%-os távolléti díj jár: a közeli hozzátartozó halála miatt igénybe vett 2 munkanapra, a kötelező orvosi vizsgálat és a humán reprodukciós eljárás időtartamára, a véradáshoz szükséges időre (legalább 4 órára), valamint a szoptatási munkaidő-kedvezmény idejére.
- Arányosított vagy csökkentett díjazás jár: a betegség miatti keresőképtelenség esetén, amelyre évente legfeljebb 15 munkanap betegszabadság számolható el a távolléti díj 70%-os mértékével.
- Díjazásmentes távollétnek minősül: a különös méltánylást érdemlő személyi vagy családi okokból engedélyezett hiányzás. Ezekben az esetekben a munkavállaló mentesül a munkavégzés alól, de erre az időre főszabály szerint nem kap munkabért, kivéve, ha a munkáltatóval egyedi megállapodást köt a díjazásról.
Amennyiben a távollét fizetés nélküli szabadság formájában valósul meg, a munkaviszony és a társadalombiztosítási jogviszony is szünetel, így az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetéséről a dolgozónak kell gondoskodnia.
