A gyermek után járó pótszabadság a magyar munkajog egyik legjelentősebb, alanyi jogon járó kedvezménye a szülők számára. Ez a szabadnapkeret nem munkáltatói mérlegelés tárgya, hanem a Munka Törvénykönyve által garantált jogintézmény, amely megilleti a gyermekes dolgozókat.
A gyermek utáni pótszabadság törvényi alapjai és jogosultsági feltételei
A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 118. §-a értelmében a gyermek utáni pótszabadság alanyi jogon járó, kötelezően biztosítandó törvényi lehetőség a munkavállalók számára. A jogszabály egyértelműen rögzíti, hogy a kedvezmény mindkét szülőt teljes mértékben megilleti, vagyis a járó szabadnapokat nem kell megosztani a szülők között, mindkét fél külön-külön jogosult a teljes keret igénybevételére a saját munkáltatójánál.
A jogszabály pontosan meghatározza a jogosultak körét. A pótszabadság gyermek után az alábbi személyeket illeti meg:
- Vér szerinti és örökbefogadó szülők;
- A szülővel együtt élő házastárs, aki a nevelt gyermek után szintén jogosult a kedvezményre;
- A gyám, a nevelőszülő, valamint a helyettes szülő;
- Az az örökbefogadási eljárás alatt álló személy, akinél a gyermeket már hivatalosan kihelyezték.
Fontos kiemelni, hogy az élettársi kapcsolatban élő partner a hatályos munkajogi szabályozás szerint még közös háztartás vagy bejegyzett élettársi kapcsolat esetén sem jogosult a munkaviszonyában a párja gyermeke utáni pótszabadságra, mivel a Munka Törvénykönyve alkalmazásában nem minősül szülőnek.
Az évente járó pótszabadság gyermek után a gyermekek száma szerint
A törvény alapján járó gyermek utáni pótszabadság mértéke közvetlenül a munkavállaló által nevelt, 16 évnél fiatalabb gyermekek számától függ. A szabadnapok az alapszabadságon felüli kedvezményként járnak minden egyes naptári évben.
A jogszabályban rögzített éves alapkeret a következőképpen alakul:
- 1 gyermek után: 2 munkanap évente;
- 2 gyermek után: 4 munkanap évente;
- 3 vagy több gyermek után: 7 munkanap évente.
A Munka Törvénykönyve kiemelt támogatást biztosít a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelő családok számára. Ebben az esetben a fenti alapkeret fogyatékos gyermekenként további 2 munkanappal emelkedik. Ha például egy családban két gyermek nevelkedik, és közülük az egyik fogyatékkal élő, a szülőt megillető pótszabadság gyermek után a következőképpen alakul: a két gyermek után járó 4 munkanaphoz hozzáadódik a fogyatékos gyermek után járó további 2 munkanap, így összesen 6 munkanap pótszabadság jár szülőnként. A fogyatékosság vagy tartós betegség tényét a magasabb összegű családi pótlék megállapításáról szóló hivatalos határozattal kell igazolni.
A pótszabadság a gyermek 16 éves koráig jár. A korhatár-szabály alkalmazásakor a törvény méltányos: a pótszabadság arra a teljes naptári évre jár utoljára, amelyben a gyermek a 16. életévét betölti. Ha tehát a gyermek az adott év folyamán éri el ezt az életkort, a szülő az egész naptári évre vonatkozóan jogosult marad a teljes pótszabadságkeretre.
A pótszabadság sajátos esetei elvált szülők és különélők esetén
A pótszabadság igénybevételének alapvető jogi feltétele, hogy a gyermek a munkavállalóval saját háztartásában nevelt vagy gondozott legyen, azaz életvitelszerűen együtt éljenek. Válás vagy a szülők különélése esetén a pótszabadság főszabály szerint kizárólag azt a szülőt illeti meg, akinél a gyermeket a bíróság vagy a szülők egyezsége alapján elhelyezték, és akivel a gyermek egy háztartásban él.
Eltérő szabály vonatkozik a közös szülői felügyeletre és a váltott gondoskodásra. Amennyiben a különélő szülők a gyermeket felváltva, azonos időtartamban nevelik a saját háztartásukban, mindkét szülő megőrzi a jogosultságát, és mindketten igénybe vehetik a gyermek után járó teljes pótszabadságkeretet a saját munkahelyükön.
A gyermek után járó pótszabadság igénylésének gyakorlati lépései
A pótszabadság gyermek után járó napjai nem íródnak jóvá automatikusan a bérszámfejtési rendszerekben, így az igénybevételhez elengedhetetlen a megfelelő munkavállalói adminisztráció.
Az igénylési folyamat a következő lépésekből áll:
- Nyilatkozat kitöltése: A munkavállalónak minden év elején – új belépő esetén a munkaviszony kezdetekor – írásbeli nyilatkozatot kell tennie a munkáltatónál. A nyilatkozatban fel kell tüntetni a gyermekek nevét, születési idejét, adóazonosító jelét, valamint igazolni kell a közös háztartásban nevelés tényét.
- Igazolások csatolása: Amennyiben a gyermek tartósan beteg vagy fogyatékos, az erre vonatkozó plusz napok igénybevételéhez csatolni kell a magasabb összegű családi pótlékról szóló határozat másolatát.
- A szabadság kikérése: A munkavállaló az éves szabadságából – beleértve az alap- és pótszabadságot is – évente legfeljebb 7 munkanapot kérhet ki a saját kérésének megfelelő időpontban, amennyiben erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal a tervezett kezdőidőpont előtt írásban bejelenti a munkáltatónak. A gyermek utáni pótszabadság többi napjának kiadásáról a munkáltató dönt a szabadságolási terv szerint.
- Év közbeni változások bejelentése: Ha év közben születik gyermek, vagy megváltozik a családi állapot (például válás vagy összeköltözés történik), azt haladéktalanul jelezni kell a HR vagy bérszámfejtési osztály felé, mert a jogosultsági keretet ilyenkor időarányosan módosítani kell.
A pótszabadság kiadása év közbeni munkahelyváltás és átvitel esetén
Munkaviszony év közbeni létesítése vagy megszűnése esetén a tárgyévre járó szabadságot – beleértve a gyermek után járó pótszabadságot is – időarányosan kell megállapítani. A munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által kiadott igazoláson (kilépő papírokon) pontosan szerepelnie kell, hogy a munkavállaló hány nap pótszabadságot vett már igénybe az adott évben. Az új munkáltató ezen igazolás alapján rögzíti és adja ki a tárgyévből még fennmaradó, időarányos szabadnapokat.
A munkajogi főszabály értelmében a szabadságot abban a naptári évben kell kiadni és kivenni, amelyben az esedékessé vált. A gyermek után járó pótszabadság következő évre történő átvitele nem lehetséges írásbeli megállapodással sem (az ilyen átviteli lehetőség kizárólag az életkor szerinti pótszabadságra vonatkozik). A tárgyéven túli kiadás egyetlen kivétele az, ha a munkavállaló oldalán felmerült elhúzódó akadályoztatás – például keresőképtelenség vagy szülési szabadság, CSED, GYED – miatt nem volt lehetőség a tárgyévi kivevésre. Ebben az esetben az akadályoztatás megszűnésétől számított 60 napon belül kell kiadni a fennmaradó napokat.
Miben különbözik a pótszabadság és az apasági szabadság
A gyakorlatban gyakran előfordul a gyermek után járó éves pótszabadság és az apasági szabadság fogalmának összekeverése, holott két teljesen eltérő munkajogi intézményről van szó. A gyermek után járó pótszabadság egy évente ismétlődő, a gyermek 16 éves koráig folyamatosan rendelkezésre álló szabadnapkeret, amely mindkét szülőt megilleti.
Ezzel szemben az apasági szabadság egy egyszeri kedvezmény, amely kizárólag az apát illeti meg a gyermek születése vagy örökbefogadása esetén. Az apasági szabadság mértéke 10 munkanap, amelyet a gyermek születését vagy az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig kell kiadni a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban. Míg az apasági szabadság egy kifejezetten az újszülött érkezéséhez kapcsolódó, rendkívüli munkaidő-kedvezmény, addig a pótszabadság a gyermeknevelés teljes időszaka alatt, évről évre biztosítja a plusz pihenőnapokat a szülők számára.
